Visual Novel
-Ehm tudom, hogy nem annyira számítanak valódi könyvnek, és ritkán is olvasom őket, deee na-
Cupid
Kedvenc karakter: Catherine
Utált karakter: A főszereplő lány anyja.
Kedvenc jelenet: -
Véleményem: A címből ítélve valami romantikus dologra számítottam, de tévedtem. Őszintén a történet végéig rá sem jöttem, hogy mire utalhat a cím, el is feledkeztem róla.
A történet a viktoriánus időkben játszodik, Franciaországban. A főszereplő lányt ismerhetjük meg előszőr, aki később a Rosa nevet kapja, az eredeti neve sosem derűl ki. A lány menekűl valakik elől, és egy temploma kér segítséget, ahol aztán kiszúrja "büntetésként" saját szemét. Ekkor vettem észre, hogy ez egy fura történet lesz. Egy olyan lány, aki a fejében beszélget a halott anyjával, aki ráadásúl erőszakos, parancsoló stb.
A képbe belép hamarosan egy Guilleme nevű pasi, aki valami nemes úr, aztán meg egy pajkos Catherine nevű kislány, aki gyönyörűen zongorázik. Összebarátkoznak Rosaval, Guilleme pedig a házába fogadja őket.
Ezzel aztán meg is kezdődik a fő történet, ami lényegében nagyon zavaros volt a számomra, mivel fejezetenként ide-oda szökdösik az idősík jelen és múlt között. Rengeteg furcsaság történik, tragédia stb. Guillemeről azt hittem az első perctől fogva, hogy vámpír, hiszen az idő teltével sem öregedett.
A történet végén kiderűl minden és értelmet kap a cím is, bár számomra azért még így is sok minden homályos egy kicsit. Természetesen ennek a történetnek is több menete lehetséges a választott válaszaid alapján, több befejezés. Azt hiszem az enyém a legdrámaibban ért véget, de nem baj. Annyira nem kötött le a történet, hogy újra játszam, más válaszokkal.
Pontozás: 2/5
Kinek ajánlom?: Aki szereti a drámai dolgokat.
Seduce me the otome
Kedvenc karakter: Erik
Utált karakter: A főszereplő lány apja.
Kedvenc jelenet: Mikor első találkozáskor Erik bemutatta a képességét.
Véleményem: Nem rég fejeztem be ezt a történetet és gyorsan is, kb. 2 nap alatt? Igazából nem hosszú, és mivel ingyenes, a grafikák sem tökéletesek, de egész szépek.
Itt lányként játszod a főszerepet (te nevezed el) és a tipikus hárem szituba keveredsz. Pontosabban a főszereplő lánynak meghal a nagyapja és elörökli a hatalmas házát, ahova azonnal be kell költöznie, mert az apja ragaszkodik hozzá. Aztán ahogy megérkezik, kiderűl, hogy a házba menekültként beköltözött 5 incubus! Érdekes szitu. Ebben a történetben mindenki megtalálja a maga kedvenc típusú pasiját (visszafogott és kedves; flörtölős és sexy; morgós és kemény; csendes és titokzatos; gyerekes és játékos)! De az sem baj, hogy ha valaki a yuriért rajong, mert lánnyal is össze lehet jönni. Természetesen engem rögtön levett a lábamról Erik, kinézetre és természetre is! Szóval a válaszaim és döntéseim úgy alakítottam, hogy lehetőleg vele jöjjek össze, ami annyira nem nehéz igazából.
Az egész sztory 2 fejezetre oszlik. Az elsőben van a nagy harc (amiből egyébként semmit sem látsz) a srácok ellenségével, aki miatt a házba menekültek. A második pedig egy succubus felbukkanása, aki mindenképp megakar házasodni valamelyik pasival, és kiderűl a srácok múltja.
Igazából kicsit csalódtam az egészben. Az elején tetszett és érdekelt, de aztán kicsit uncsivá vált, főleg, hogy kb. előre megtudtam mondani, hogy mi fog történni. Kevés volt a szerelmes jelenet, aztán meg túl nyálas lett. Sok volt a (szerintem) fölösleges jelenet is.
Pontozás: 3/5
Kinek ajánlom?: Aki egy egyszerűen "hódítható" történetet akar, ami ingyenes is!
Katawa Shoujo (Fogyatékos lányok)
Kedvenc karakter: -
Utált karakter: Kenji Setou. Semmi keresnivalója egy pasinak egy ilyen történetben, ráadásúl rohadtúl idegesítő volt!
Kedvenc jelenet: -
Véleményem: Ez volt életem első visual novelje és nagyon tetszett! Mikor megtaláltam a hivatalos weboldalát, ahonnan ingyenesen letölthető az egész, gondoltam, hogy na én is megpróbálom mi is ez az egész. Tetszett az interaktív történet gondolata.
Elsőként máris lenyűgözött a grafika és a színek, mert azok csodálatosak. Érdekesen indult a sztory, hiszen én, vagyis az olvasó játsza a főszerepet és az ő szemszögéből alakítható az egész. Hisao-nak hívják, és kiderűl, hogy súlyos szívbeteg, így egy különleges suliba küldik, ahol mind "fogyatékos" gyerekek vannak és hát így indul a történet.
Szépen lassan bemutatták a sulis lányokat és hogy mik azoknak a problémáik. Ahogy minden visual novelben, csak egy történetszálat tudtam alakítani és hát a választott válaszaim alapján a karakterem egy Emi lány felé kezdett hajlani. Mert hát, naná, hogy az egészben a szerelemről van szó! Kiderűlt, hogy Emi egy balesetben elvesztette mindkét lábát térden alúl, de ilyen műlábai vannak, és ennek ellenére a suli futócsapatában van.
Míg végig játszodtam az egészet, jobban megismerhettem Emit, a múltját, meg még a többiekről is tudtam meg ezt-azt.
Lényegében érdekes történetről van szó, és tetszett is. Persze nem egy nap alatt pörgettem le az egészet, mert az sok lett volna egyszerre! Volt egy-két dolog ami nem tetszett benne, mint pl. a sex jelenetekből nem mutattak mindent, amit meg mutattak az pont nem tetszett XD (ezeket át lehet lépni tudtommal, hogy ha valaki nem szereti őket!). Meg a másik, hogy míg a korházban ült a srác, ami kb. egy év volt (?), azalatt lassan mindenki elfeledkezett róla, még a szülei is! Ez azért kicsit túlzás szerintem...
Pontozás: 4,5/5
Kinek ajánlom?: Aki nem undorodik a fogyatékosságtól, és keres egy gyönyörű grafikás, hosszú olvasnivalót! Megj.: Magyarul sajnos, csak az első fejezet van kész!
Manga
-Nem vagyok szorgalmas manga olvasó, ezt bevallom...-
Masaaki Nakayama: Fuan no Tane
Kedvenc karakter: -
Utált karakter: -
Kedvenc jelenet: Avagy fejezet: A vonatsínes szellem lányos, mert olyan romantikus kicsengése volt! *-*
Véleményem: Első japán horrorom, mindenféle értelemben és nem volt rossz, de szuper sem.
Előszőr a tumblren láttam néhány oldalt belőle, szóval rákerestem és letöltöttem magamnak, mert kiváncsivá tett az egész koncepció. Ugyanis, ez maga egy 3 kötetes, 72 fejezetes manga. Minden fejezet csupán néhány oldal, egyedülálló történetke, amik hát eredeti sztoryk alapján készültek, még a hely és időpont is oda van írva!
Főként azért érdekelt az egész, mert szerettem volna többet megtudni a japán kultúra szörnyeiről és szellemeiről. Hogy megtudtam-e többet? Nem XD. Nagyon tömör dolgokról van szó, szóval inkább szórakozás céljából írodott a manga és nem információ szolgáltatásért, amin igazából nem lepődtem meg, csak...na többet szerettem volna tudni. Persze a horrorok sosem az info szolgáltatásról lesznek híresek nemde?
Úgy összességében tetszettek a történetek, bár volt 1-2 amit sehogy sem értettem meg, akárhányszor olvastam is újra. Végülis megéri elolvasni, mert érdekesek és a rajzok is tök klasszúl vannak kidolgozva.
Mondjuk annyira azért motivál, hogy megnézzem a filmet és elolvassam a folytatást, szóval irány a Fuan no Tane plus!
Pontozás: 3/5
Kinek ajánlom?: Aki szereti a horrort és a rövidke történeteket.
Yazawa Ai: Nana
Kedvenc karakter: Honjo Ren
Utált karakter: Ichinose Takumi és Serizawa Layla/Reira
Kedvenc jelenet: Minden egyes jelenet Rennel ("Te kis drogos", "Cicik :3", "Ember, kiszállt belőled valami", "Honnan tudod, hogy nem az enyém?" stb.), kivéve a drámaiak (spoilerezni nem akarok, így nem részletezek)
Véleményem: Valószínűleg eddigi életem egyik legdrámaibb sztoryja, ami nagyon megfogott! Bevallom, hogy ez egy olyan történet volt, amitől sokáig vonakodtam és nem akartam elolvasni köszönettel a netes spoilereknek, de aztán rávettem magam...és aztán végig bőgtem a teljes 20.ik kötetet! Legszívesebben kinyírnám az írónőt a döntései miatt!
De mielőtt itt kifakadnék, el kell mondanom, hogy nem hittem volna, ha valaki mondja, hogy egy fikció ennyire mélyen tud érinteni. (Persze a szerepjátékot most nem veszem figyelembe) Szerintem sokan nyálas dolognak néznék/nézik ezt az egészet, de tévednek! Úgy érzem, hogy ez az írónő legeslegjobb munkája, annak ellenére, hogy még be sincs fejezve. Csodálatosan mutatja be a két Nana életét, két totálisan különböző világot, ami találkozik és aztán olyan szorosan fonódik össze, hogy hihetetlenűl hihető. Főleg, hogy az egész a való életben is megtörténhetne!
Imádnivaló a punk zene jelenléte is, és a Sex Pistols erőteljes hatása az egészre! A sok-sok színes karakter!
Egyszerűen nem lehet benne hibát találni, bár én másképp írtam volna sok mindent...de kénytelen vagyok így elfogadni, hiszen nem az én munkám :) Csak annyit mondhatok még, hogy az anime, ami csak a manga első felét dolgozza fel, fikarcnyit sem volt képes megmutatni a lényegből. Rengeteg fontos dolgot hagytak ki belőle, és miután vége van, igazából azután jönne az igazi "hadd el hadd"!
Pontozás: 5/5
Kinek ajánlom?: Aki szereti a shoujo mangákat, a romantikus-drámai sztorykat, zenét és bírja is ezeket T.T
Yazawa Ai: Paradise Kiss
Kedvenc karakter: Arashi Nagase
Utált karakter: Nagyon sajnálom a rajongóktól, de: Johji "George" Koizumi
Kedvenc jelenet: Mikor Arashi rohan a tiarával, vagy mikor George a fenekét bökdösi a biliárd bottal XD De amúgy minden jelenet vele.
Véleményem: Egy olyan manga, amit az anime miatt olvastam ki, mert hallottam, hogy a manga részletesebben mutatja be a történteket, mint a 12 epizódos anime, ami végülis nem meglepő. Hát csalódtam picit, úgy értem szinte semmi különbség nincs a kettő között, kivéve talán egy-kettő, ahol Arashi-Miwako-Tokumori múltjáról van szó, na az megérte!
Nagyon szerettem ettől függetlenűl az egészet. Újra láthattam az animebeli jeleneteket, bár még ezek után is van olyan része ami sehogy sem megy bele a fejembe! Pl. Georgenak végülis mi baja volt Yukarival, miért mentek szét? o.O
Másképp ez volt az első olyan animem ami ilyen stílusú volt, és imádtam, mert nagyon áttudom érezni a dolgokat, ugyanezt el tudom mondani a mangáról. Ennek köszönhetem azt is, hogy elkezdett érdekelni az egész punk stílus, vagyis Arashi drágámnak ♥ Ugyancsak neki köszönhetem, hogy "The Babys" rajongó lettem.
Összességében minden tetszett benne, kivéve, hogy a George-Yukari kapcsolat kapta meg a főszerepet és a többiek inkább csak pótléknak voltak ott. Tetszik a nyílt gondolkodás (transzvesztita, bisex, lázadás, erőszak stb.) és a divat szakma bizonyos felének bemutatása, beleértve a nehézségeket is. Azt is jó volt látni, hogy a Gokinjoból megjelennek karakterek.
Pontozás: 4,5/5
Kinek ajánlom?: Aki szereti a shoujo mangákat, a romantikus-drámai sztorykat, divatot és nem vár semmi fantáziabeli cuccra.
Yazawa Ai: Gokinjo Monogatari (Szomszéd történet)
Kedvenc karakter: Risa Kanzaki és Jiro Nishino.
Utált karakter: Nem igazán volt, az elején Body-ko, de aztán őt is megkedveltem, mikor megértettem jobban.
Kedvenc jelenet: Hmm mikor Takeshit láthattam. Meg az utolsó fejezet, ahol a PK szereplőket lehet gyerekként látni. *-*
Véleményem: Őszintén, már nagyon régen olvastam ezt a mangát és ez volt életem első mangája amit kiolvastam. Nem rövid egyáltalán. A manga után megnéztem magát az animét is, és nagyon meglepett, hogy az csak az első felét dolgozza fel a történetnek, annak ellenére, hogy az így is 50 epizódos...
Na de visszatérve a mangára. Főként azért fogtam hozzá, mert hallottam róla, hogy ez a Paradise Kiss (PK) elődje és nagyon kiváncsi voltam rá. Nem csalódtam. Nagyon örültem, hogy megismerhettem a kedvenc PK karaktereim szüleit és hozzátartozóit, sőt csodálkoztam is dolgokon. A mangának teljesen ugyanaz a PK feelingje van, ami nem csoda, hiszen ugyanott, ugyanabban a suliban játszódik, csak egy előző generációról van szó. Persze az is jól látszik, hogy ez az írónő korai munkája, mert nem vegyített bele épp olyan nagy drámákat mint a későbbi munkáiba. Nem foglalkozik annyira elmélyűltem bizonyos "társadalmi problémákkal", inkább csak a főszereplők lelki világára koncentrál, a mellékszereplők pedig kicsit a háttérbe szorúlnak.
Cukik a szituációk és jó volt látni ahogy felnőnek a szereplők a szemem előtt, szépen lassan, semmi sem volt elsietve és ez jó. Természetesen imádtam a változatosságot. Nem igazán tudnék felhozni semmi negatívumot így visszagondolva az egészre, talán csak annyit, hogy tényleg bizonyos mellékszereplőkből többet is láttam volna szívesen, de akkor is jó volt!
Pontozás: 4,5/5
Kinek ajánlom?: Aki szereti a shoujo mangákat, a romantikus-drámai sztorykat, divatot és nem vár semmi fantáziabeli cuccra.
|