Sziasztok!

Már régóta szerettem volna megírni ezt a blogocskát, csak kellett egy kis idő, míg elrendeződtek a dolgok és hát úgy akartam, hogy az eredmény is legyen meg, ha már leírom. Gondolom ez így elég zavarosan hangzik, elnézést kérek, de majd mindjárt megértitek.

Elég érdekes címet adtam a bejegyzésemnek, de hát ténylegesen ez történt...Szóval gondolom emlékeztek még (ha nem vissza lehet olvasni), a nem olyan régen írt posztomra, amiben arról meséltem nektek, hogy sajnos drága, szeretett kis Johnny malackám eltávozott közülünk, illetve hogy ennek következtében vettünk egy új kis bébi malackát Sid mellé, ő ugye Andy. Mivel jól megvoltak Siddel, azt hittem, hogy minden okés, aha...

A helyzet az, hogy kb. két hétre rá, hogy a pici ide került hozzánk, hát én még mindig paráztam, hogy vajon tényleg fiúcska e? Mivel olyan picike volt mikor megvettük, utólag számítva kb csak 2 hetes, nagyon nehéz olyankor még látni és megállapítani a nemét. (Megjegyzem, ilyen fiatalon semmi keresnivalója nem volt az állatos üzletben! Valaki túlságosan hamar adta be!) Nos így, hogy eltelt még két hét és a pici nagyon boldog volt, totálisan megszerette itt nálunk (mint láthatjátok az alábbi képen is), hát mi is nagyon megszerettük.

Csak úgy történt, hogy elég furán kezdett viselkedni és a gyanakvás még jobban elkapott. Szóval másnap anyu segítségével lefotóztam a nemi szervénél és feltöltöttem több malackás facebookos csoportba is (amikhez emiatt csatlakoztam), hogy megtudjam a nemét. Hát...kiderült, hogy a kicsi lány és nem fiú...Ehm igen, szóval Andyből Mandy lett. Voltunk az állatorvosunknál is, mert a macskát kellett oltásra vinni és hát ő is megvizsgálta a kicsit, beigazolódott, hogy tényleg lány.

És itt jött az igazi kálvária, hogy most mi legyen? Mi lesz? Mandy lassan eléri az egy hónapot, amitől már ivarérett és terhesen maradhat. (Igen a tengerimalacoknál ilyen korai is lehet már a dolog). Nem maradhat Sid mellett, bár Sidet még egyszer sem láttam úgy közeledni hozzá, mintha udvarolni akarna vagy hasonlók, de ez bármikor megváltozhat. Sajnos el kell választani, próbáltam leválasztani a kisebbik ketrecet, hogy abba rakjam őt és a nagyban hagyom Sidyt. (Lehet már említettem, de egy kisebb és egy nagyobb ketrec van össze rakva, hogy nagyobb legyen a terület) Aha, a pici teljesen levadult, kezdett neki ugrani a rácsnak, muszáj volt vissza engednem Sid mellé....

Több ötlet is megfordult a fejünkben, hogy mit is tehetnénk. Az teljesen kizárt, hogy Sidet vagy Mandyt feladjuk/elajándékozzuk. Felvetettük az ötletet, hogy ugye van ivartalanító műtét. A dokinkal megtárgyaltuk a dolgot, de elmondta, hogy a lány malacokat eléggé macerás és nehéz ivartalanítani. Elmondta az egész dolgot és hát nem veszély mentes, pont ahogy a fiú malacoknál sem. Sid meg már túl idős az ilyesmihez amúgy is. Szóval ezeket a dolgokat is dobtuk. Mivel a szülés dolog kilőve a képből, hiszen a malacok nagyon szaporékonyak és hát nem akarunk ilyesmivel bíbelődni, főleg hogy pl. Mandy még túl kicsi is lenne ehhez...egyedüli dolog amit tehettünk, hogy szerzünk egy új, nagy ketrecet, hiszen egyik malacka sem maradhat egyedül, ergo szükségünk volt még 2 új malackára, egy lányra Mandy mellé és egy fiúra Sid mellé. A két ketrecet nem szedhettük szét, mert túl kicsi lenne akkor a hely és hát Sidtől sem akarom elvenni az eddig megszokott otthonának a felét.

Facebookon találtunk valakit helyileg aki árult egy szép nagy ketrecet (1 m hosszú, 50 cm széles) használtan és nagyon jó áron. Beszéltem vele, elmentünk kocsival és el meg is vettük. Miután ez megvolt már mentem is a kis hordozómmal egy személyhez, akit szintén helyi facebookos csoportban találtam, adoptálni egy új malit, mivel a pasinak áprilisban szült a malackája 4 szép csöppséget. Most épp egy hónaposak voltak és felajánlotta őket adopcióra. A picik közül kiválasztottam egyet, akit épp kihalásztam a ketrecből. A pasi azt mondta, hogy mind fiúk és én végülis elhittem neki, bár nekem teljesen mindegy volt, mert ugye mindkét nemből szükségünk volt 1-1 példányra.

Itthon egy éjszakát a kicsi ketrecben töltött, másnap csináltam meg a bemutatót, mivel vártam az ő nemével kapcsolatban is a visszajelzéseket a facebookos csoportokban. Hát kiderült, hogy ez is kislány :) Egyébként Muffin nevet kapta, mert olyan mint egy szépen megsült Muffin, mikor üldögél, az oldalán lévő sötét barna foltok meg olyanok mintha kicsit megégett volna XD Mivel pontosan tudtam Muffy születésnapját (Április 15), a méretét elnézve és összehasonlítva megállapítottam, hogy Mandy is kb. egy hónapos lehet mint ő, a képeken is látszik, hogy egyidősök.

A bemutatkozás nagyon jól ment, Sid is ott volt velük, a gyerekek rendesen viselkedtek, sőt együtt pattogtak, popcornoztak.

Kb. egy órácska után, hogy ilyen jól mentek a dolgok, Sidyt vissza raktam a saját lakásába, míg a két lánykát az új, nagy ketrecükbe és...azonnal verekedni kezdtek. -_- Kénytelen voltam szétválasztani őket...szóval most 3 malac volt 3 különböző ketrecben. Közben helyet kellett csinálnom a szobámban is az új nagy ketrecnek és hát kicsit kiakadtam, hogy most mi lesz?? Mi van ha a két lány nem érti majd meg egymást egyáltalán és nem lehet együtt tartani őket?? Kiborúltam. Annyi stresszen mentem már keresztül, azzal hogy nehogy kifussunk az időből, aztán intézni az új ketrecet, és ugye amúgy is óriási a hely hiány a szobámban, aztán most ez. Láttam Sidyn is, hogy nem boldog, mert megint egyedül van, ráadásúl ugye elvettük a kis ketrec területét is tőle...Teljesen kivoltam, mert az egész mindent Sid miatt csináltam, hogy neki legyen a legjobb a barátja elvesztése után, erre megint minden ellenem fordúlt, mint ahogy kb. mindig történik. (Azt mellékesen megemlíteném, hogy a sok futás és egyebek közepette szinte semmire sem volt időm amit szerettem volna csinálni, ez is rá tett nekem egy lapáttal)

Másnapra sikerült megnyugodnom. Megpróbáltam újra a lányok bemutatását, most már Sid társasága nélkül, mert lehet, hogy előszőr az ő jelenléte zavart be, hiszen ő a felnőtt, a domináns. Ezúttal a lányokat kb 3 órát hagytam kint. Ismét nem volt semmi gond, Mandy néha megkergette picik Muffyt, de ez normális viselkedés, dominancia dolog. Aztán újra beraktam őket a nagy ketrecbe, és láss csodát! Nem verekedtek! Igaz Mandy továbbra is megkergette néhányszor Muffyt, meg néha bele-bele csíptek egymásba, de semmi durva. Szerencsére, örömmel jelenthetem, hogy azóta is együtt vannak a ketrecben és semmi gond, csak normális malac viselkedés. Mandy egyelőre a főnök, ő az energikusabb, bátrabb és hát viselkedésben is kiköpött Johnny, annyira hasonlít rá, nem csak kinézetben, hanem sok másban is :) Bár igaz, hogy Sid volt a főnök mikor Johnny volt mellette, de na ki tudja, még megcserélődhet a helyzet idővel.

Tudtok még követni? XD Szóval a lányok ügye elintézve. De még mindig minusz egy hím malackával voltunk. Sid legalább visszakapta a teljes területét, de még mindig egyedül volt. Eldöntöttük, hogy üzletből nem jó ötlet venni malit, mert ott túl kicsik még és nem lehet tisztán látni a nemet, és hát mit csinálunk ha megint lányt fogunk ki? Eltelt kb. egy hét, mikor megcsörrent a telefonom és a pasi hívott, akitől adoptáltuk a Muffint. Tanácsot kért tőlem az anyuka malackának a tartásával kapcsolatban és summa-summárum kiderült, hogy még 2 kölyök malija megvan. Elmondtam neki, hogy Muffin ugyan kislány, de nem baj, mert elvannak Mandyvel. Ő megemlítette, hogy küld fotókat a megmaradt malik nemi szervéről (még ha ez így furán is hangzik XD), és hogy ha valamelyik fiú akkor azt is elhozhatom. Hát így alakult az, hogy Muffin ikertesója, aki most már 100% (igazoltan is, de már én is látom) fiú, ide került hozzánk. Az új fiúcska a Tony nevet kapta, Anthonyból becézve. Nagyon hasonlít a lány tesójára, csak ő egy kicsit világosabb vöröses-barna és van a fején, meg orrán egy-egy fehér folt, illetve benne kevesebb a sötét barna. Megcsináltam a bemutatót Siddel és semmi gond nem volt, Sid hamar elfogadta és míg a kicsi megpróbált főnökösködni Sid fölött, Sid 1-2x megmutatta neki ki a főnök és ezzel le volt rendezve a dolog XD Szóval azóta is ketten vannak most már ők is a régi, összerakott ketrecekben és minden rendben van.

Na hát kérem szépen így szól ez a történet, hogy hogyan lett a tervezett 2 malackából 4. Egész kórus fogad mikor bejövök a szobába. A picik még félénkek, sok mindentől megijednek és nehezebb elkapni őket, megdédelgetni, de már kezdenek hozzá szokni a dolgokhoz, hangokhoz, hozzám. A lányok ketrecét szépen feltuningoltam, vettem bele új házikót, hídat, tányért, itatót. Kaptak párnákat és takarókat is. A fiúknak meg már volt, de azokat is folyamatosan mosom és cserélgetem, szóval nem kell attól tartani, hogy elhanyagolom őket :) Eddig sem volt kifejezetten könnyű rendezni a két malit, most már nehezebb lesz, mert 4 van, több idő és pénz is kell hozzá, de ez van. Én csak a legjobbat akartam Sidnek és hát végülis 3 csöppség kapott még egy esélyt normális életre.

Nagyon ennivalók, olyan fura látni, hogy mennyire energikusak és gyorsak a kicsik. Ilyenkor ébredek rá, hogy Sid csakugyan megöregedett már, avagy idős már. Végülis nem bánom, hogy így sültek el a dolgok, mert mindig is szerettem volna sok malackát, hát most így sikerült :D Szeretem őket, mert olyan drágák és viccesek tudnak lenni. Remélem sokáig lesznek velünk, na meg főként Sid.

Életemben sok malackám volt már, de ez az első alkalom, hogy egy ikerpár nálam van és hogy tudom pontosan a születési dátumukat is ♥ Szeretnék nemsokára készíteni a csapatról egy szép családi fotót, kívánjatok sok sikert hozzá, hogy mindenki üljön egy helyben szépen és ne ficeregjenek XD

Bj-Lydia

Sziasztok!

Ma is egy rövidke bejegyzést hoztam, de gondoltam már posztolom ide is, ha már máshová posztoltam. Szóval végre sikerült időben elkészülni az e hónapi Monster OCs naptár oldalammal :D És ennek mindig különösen tudok örülni XD Oké valszeg az is közrejátszott, hogy egyelőre rendelés mentes vagyok, szóval viszonylag nyugodtan és hamar le tudtam gyártani a ruhát a fotóra.

Bár az időjárás eléggé szeszélyes mostanában, még mindig nagyon sok az eső, és gyakran jönnek hirtelen záporok, de végülis sikerült kiszúrni egy olyan napot amikor napsütéses idő volt és a víz felszáradt az előző alkalmi eső után. Így gyorsan kirohantam és meglettek a fotók, amik szerintem most egész egyszerűek lettek, de nem igazán tudtam mi mást fejezhetnék ki velük, mint hogy "természet". Inkább az volt a szemem előtt, hogy fel tudjam használni a készített ruhát, amit nagyon régen terveztem már meg Adohnis részére. Igen, ez ismét egy olyan ruha tervem, ami már 1000 éve benne volt a kis noteszemben és hát ugye eldöntöttem mostanában, hogy amikor csak alkalom adódik, akkor elkészítek 1-1et a fotókra :)

Mit mondhatnék? Valami olyasmi járt a fejemben, hogy Adohnis a suli után elvonult egy kis csendes helyre, vagy épp óráról lógott el? Ti döntitek el, mindenki azt gondol amit csak szeretne XD Adohnisról ugye tudjuk, hogy szégyelős és eléggé szófogadó fiú, de nem kiváló tanuló, szóval el tudom képzelni mindkét teóriát! A ruhája meg szerintem nagyon aranyos, kisfiús, olyan hozzá illő ♥ Másképp meg szerintem nagyon jól mutat rajta, főleg, hogy így nem csak a bőre színe emeli ki a háttérből, hanem maga a ruhája is.

A katicabogaras dolog nem is tudom, hogy jutott eszembe, de azt tudom, hogy elsőnek pillangót akartam a kezére, aztán rájöttem, hogy az talán kicsit túl...homis lenne XD Senki ne értsen férre, nincs az ilyesmi ellen kifogásom, csak Adohnis nem meleg és hát nem akartam, hogy bárki is ebbe a tévedésbe essen.

Mint általában, most is az egész alakos fotókat megtaláljátok, exkluzívként a Facebookos oldalamon!

Bj-Lydia

Sziasztok!

Megint elég nagy a csend itt, elnézést kérek ezért, de nagyon nem így terveztem a dolgokat...Igazából mindenféle betervezett blog posztomhoz már kész vannak a fotók, meg fel is másoltam őket a gépemre, csak megint rá kell szánnom magam az egyesével való feltöltögetésre, mert hát a gportalosok szarnak rá, hogy bármit is lépjenek januártól ez ügyben...

De az igazat megvallva, olyan frusztráló és ideg feszítő időszakon (egy hét ha nem több) vagyok túl (félig-meddig), ami teljesen kikészített. Erről majd fogok blogolni, csak össze kell szednem hozzá a gondolataim.

Addig is gondoltam feltöltöm ide is ezt a 6 darab új képet, amivel a "Year of the Goths" fotósorozatom bővítem. A 3 új Begoths modelem most: Raven, Atara és Suzisin voltak. A fotókat az elmúlt két hónapban készítettem hébe-hóba. Szerintem nagyon jól sikerültek, és remélem nektek is tetszeni fognak :) Már lesem a következő alkalmat mikor mehetek még Begoths babával fotózni, mert vannak ötleteim a karakterekhez, bár nem mindenkihez, de majd gondolom idővel megjön mindenhova az inspiráció. Addig pedig kivitelezem a jelenlegi ötleteim.

Katt a képre és az elvisz a Galériába:

Bj-Lydia

Sziasztok!

Egy nem olyan régi haulos bejegyzésemben említettem és mutattam is nektek, hogy elkezdtem gyűjteni a vintage Monchhichi babákat (már ha annak nevezhetjük őket?). Akkor írtam azt is, hogy az az egy mellett amit akkor mutattam (lásd lentebb is) már sikerült többet is beszereznem. Na most elérkezettnek láttam az időt, hogy megmutassam nektek a többieket is! De ez nem csak egy egyszerű Monchi haulos bejegyzés ám! :)

A címből is sejthető már, hogy itt azért többről van szó. Ha emlékeztek ezelőtt kb. egy évvel csináltam egy ilyen "divatbemutató" bejegyzést akkor a restaurált vintage Trollokról. Nos úgy gondoltam, hogy most ugyanezt teszem a Monchhichikkel is, hiszen nekik is van ruhájuk...vagyis kellene legyen, de mint általában, minden amit turkálókból veszek, hiányosak. Sőt főként teljesen ruha nélküliek vannak. Persze tudom, hogy léteztek ilyen egyszerű, ruha nélküli Monchik is, de na, az én gyűjteményemben fel kell öltözni :D

Szóval leültem és varrtam nekik ruhát, saját elgondolás és elképzelés alapján! Mivel ezeknél nincs olyan kikötés mint pl. a Trolloknál, hogy lehet tudni milyen volt eredetileg, ezért szabadjára engedhettem a fantáziám!

Viszont mielőtt megmutatnám azokat a ruhákat amiket én varrtam, bár még nincs sok, de majd idővel tuti lesz...előtte megmutatom azokat amelyeknek nem kellett varrnom, és így láthatjátok a jelenlegi teljes kollekcióm.

Szóval ő az egyik kis méretű majmocska, akit már láthattatok, de gondoltam azért beszúrom még ide. Neki csak ez a hosszú sárga "Chhichi" feliratos fölsője van, a kép óta kijavítottam már az orrán is a festést.

Itt van az első maci, aki az eddigiek között a legnagyobb, szóval őt óriás kategóriába raktam egyelőre. Őszintén eddig nem is tudtam, hogy majmocskákon kívűl létezik más Monchhichi is, ti tudtátok? Ő is elég ramaty állapotban volt, sajnos a mosás sem tudta eltávolítani az arcáról a sárgaságot...A nacija sincs príma állapotban, de eredeti, szóval megtartottam. Az orr festése neki is javítva lett.

És itt a két kis mini méretű, Monchhichi, mindkettő majmocska, bár a világosabbnak nincs farkincája. Ők nem kapnak ruhát, mert a poziciójuk miatt nem lehet felöltöztetni őket. A világosabbnak javítva lett az orr festése és szeplői.

Na és akkor hadd mutassam meg a két leányzót és egy fiút is, akiknek már én varrtam a ruhájukat! :) Az első egy cica Monchhichi, aki jelenleg a kedvencem is. Közepes méretű, kis dagi és írtó cukiiii! Eredetileg egy rózsaszín-fehér pöttyös masni volt csak a fején, de azt leszedtem, mert penész foltos volt. Az új ruhácskája kék-fehér, mint láthatjátok ugyanabból az anyagból készült, mint a Márciusi naptár képemen Setsuna kimonoja és ezzel el is fogyott ez az anyag. Fehér szalaggal és rózsával díszítettem, emellett a régi masni helyébe kapott egy újat ami illik a ruhájához.

A következő egy szintén közepes méretű majmocska, akit fiúcskának tituláltam. Meglepetésemre az a zöld naci ami a legelső Monchhichimen volt rajta és levettem róla, mert túl nagy volt neki, erre a fiúra pont tökéletesen passzól! Szóval megkapta azt, és mivel ez a naci olyan vidékies kinézetet adott neki, muszáj volt egy kis kockás kendőt varrnom neki, zöld szalag díszítéssel. Ja és még jobban kihangsúlyoztam a vidéki származás dolgot az alma "gyöngyszemmel" (vagy nem tudom minek nevezzem) amit a nacira ragasztottam. Az orrocskája újra lett festve.

Végezetűl van még egy kis méretű majmocska is, aki akkora mint a legelső Monchim. Mivel az fiú, gondoltam akkor legyen ez lány. Készítettem neki egy gumiba húzott aranyos fekete-fehér pöttyös szoknyácskát, piros-fehér pöttyös szalag pántokkal. Ugyanezzel a kombinációval kapott egy nagy masnit is a fejére. A szoknyájára elől ragasztottam egy cuki ABCs könyvet olvasó bocit XD Úgy éreztem, hogy ettől csak még édesebb lesz a kinézete, szerintem tökre Minnie Mousera hasonlít. És az ő orrának festése is javítva lett.

Hát ennyi lenne egyelőre a Monchhichi családom ♥ Mint említettem még nincs sok és nem varrtam még soknak, nem is akartam amúgy túlzásba vinni az öltözékeket, hisz az eredetieknek sincs eltúlozva. Ezek nem olyanok mint a vintage Trollok, azoknak komolyabbak a kinézetek, kifejezőbbek :) Biztos vagyok benne, hogy majd a jövőben még sikerül újabbakat megmentenem és majd kell még varrnom is nekik, de nem bánom, mert nagyon szeretem rendbe hozni őket: fürdetés, festés és szőr javítás, na meg a ruhák a végén :D Ti mit gondoltok? Nektek hogy tetszenek? Ti szeretitek a Monchhichiket?

Hamarosan következik a vintage Troll divatbemutató 2 is!

Bj-Lydia

Sziasztok!

Fúú nem is tudom, hol kezdjem ezt a bejegyzést...Mint a címből olvashatjátok, ez most a két elmaradt naptár oldalról szól. Tudjátok, a Monster High OCs naptárom, ha még emlékszik valaki XD

Március és Április kicsit...jó kicsit, elmaradt és esküszöm most kivételesen nem az én hibám volt! Mindkét hónapra már előre be volt tervezve, hogy kik szerepelnek majd a fotókon és milyen ruhába. A ruhákat ugyan el kellett készítenem, de ha hiszitek ha nem, mindkettővel abszolút időben kész voltam. Erre mi történt? A rohadt időjárás teljesen kitolt velem! Gondolom máshol is ez volt a helyzet, szóval kb. egész Március eső és hó keveréke volt, és Április is full eső, a második fele volt már kicsit jobb. Ezért a fák virágzásának ideje nagyon sokat késett, meg úgy az egész kizöldülés dolog.

Én speciel egy közelünkben lévő rózsaszín virágú fára vártam, ami csak a múlt hétvégére borult virágba. Tudom, hogy nem kifejezetten cseresznyevirág, de az előnye az volt, hogy ugye rózsaszín, emellett olyan alacsony, hogy még én is (az óriás méretemmel...) elérem az ágait és így tudtam fotózni rajta. Sőt az ágak sűrűsége miatt kizárja a csúnya épületeket a háttérből, ezért tök természetesn kinézetű képeket tudtam lőni. És igen a fejemben mindenképp egy ilyen fa kellett, mivel ismét Japán feeling felé hajlottam, hiszen a Március hónap képeire Setsunat választottam modelnek és varrtam egy cuki kis kimonot is neki, az év elején Kínából érkezett őzikés kék anyagból. Egy pár geta is készült a kimono mellé és meglepően jól sikerült, szóval azt is felkínálom eladásra a kimonos szerkó mellé :) Na és a képekről mit mondhatnék? Imádom őket! Egy kis szerkesztéssel nagyon hangulatosak lettek ♥ Úgy érzem nagyjából sikerült visszaadnom amit elképzeltem és szerettem volna, bár a kimono részletei közel sem látszanak annyira, de ez van, már megszoktam, hogy jóval több részletet viszek mindig a ruhákba, mint amit meg tudnék mutatni 2 darab fotón XD

Áttérve az Április hónap oldalára, vicces módon a fotók ehhez hamarabb elkészültek, mint a Márciushoz, de ugye nem akartam felkavarni a feltöltési sorrendet, mert semmi értelme nem lett volna posztolni hamarabb az áprilist...Itt előszőr a ruhát álmodtam meg, valamiért sárgával indult az inspiráció és a gyermekláncfű virágokkal, aztán a sárga átváltott fehér-sárga kombinációra. Aztán a választásom Asenathra esett, mert ő már régóta nem szerepelt naptár oldalon és mert a fekete bőre olyan szépen passzól ezekhez a színekhez. Elsőnek egy ruhácskát akartam neki, aztán valahogy bő naci és felső lett belőle. Úgy gondoltam, hogy hideg van még az ujj nélküli felsőkhöz ezért kapott egy illő narancssárga bunda kardigán féleséget...vagyis annak indult, de olyan rohadt nehéz dolgozni ezzel az anyaggal, mert hullik szét, hogy végülis csak olyan bebújós, hátat védő izé lett belőle. Nem tudom mi a neve normális nyelven XD A kis sárga pompomok a ruháján olyan játékosságot sugallnak szerintem és emlékeztetnek a gyermekláncfű virágra is :) Igazából életemben előszőr készítettem most normális szabásmintával meg minden, ruhát ilyen kis méretű MH babára, ami nem csoda hisz (eddig) ő az egyedüli OCm aki a kis testen van, és eddig mindig megoldottam másként a dolgokat. A képek lehet, hogy nem épp olyan extrák, de szerintem a színek gyönyörűek lettek.

Mint általában, most is megtekinthetők a fotók egyenként, teljes méretben exkluzívként a facebookos oldalamon (https://www.facebook.com/LydiasArtPage), mindkét leányzó ruhája pedig hamarosan eladóba felkerül a boltom oldalára (https://www.facebook.com/Marcionilasboutique/).

Már elkeztem dolgozni a Május hónapra a ruhán és természetesen tudom már ki lesz rajta és hogy hol fotózom, szerencsére nem kell várnom a természetre semmilyen okból, szóval gondolom most majd nem fogok kifutni az időből. Amint kész van a ruha futok is fotózni, csak épp eső ne legyen!

Ti mit gondoltok a fotókról? :) Melyik tetszik nektek jobban? Egyébként hamarosan következik pár új fotó a "Year of the Goths" fotósorozatom bővítéseként is! :D

Bj-Lydia